Békésvármegye 1848-1849 I.

Oláh György gyulai főügyész, neves helytörténész a 19. század végén készítette el Békés megye 1848-1849. évi eseményeinek máig legalaposabb feldolgozását. A most reprint formában kiadott kétkötetes mű (Gyula, 1889-1892) első fele a forradalom következményeként megindult társadalmi változásokra helyezi a hangsúlyt, míg a második kötet az 1849. évi válságos napok, a megyét közvetlenül kevéssé, de az újoncállítás révén közvetve erősen érintő hadi események krónikáját adja. A jogász szerzőt különösen foglalkoztatják a forradalom közjogi hatásai, éppen ezért az első kötet a megye utolsó követeivel mint a rendi társadalom lezárásának szereplőivel foglalkozik, és az első, immár szabad döntési joggal bíró képviselőkkel záródik. A köztes fejezetekben szó esik a márciusi események hatásairól, a nép közt támadt zavargásokról, a vármegye rendfenntartó intézkedéseiről, a nemzetőrség megszervezéséről, az első népfelkelésről, valamint a képviselőválasztásról is. A közjogi, társadalomtörténeti érdeklődésű olvasók számára az első kötet számos érdekességet kínál, hiszen a szerző részletekbe menően idézi a korabeli levéltári forrásokat, hivatalos leveleket, parancsokat, jelentéseket, sőt még egy választási névsort is. A második kötet viszont hadtörténeti szempontból jelentős forrás, hiszen lakóhelyre lebontva, név szerint adja meg a hadi cselekményekben részt vevő Békés megyeiek névsorát, miközben kronologikusan haladva követi az egyre feszültebbé váló eseményeket.